Önazonosnak lenni azt jelenti, hogy nem a külső elvárásoknak vagy társadalmi normáknak való megfelelés kényszere irányítja az életed. Önazonossá akkor válsz, amikor megismerted önmagad, tudatosítottad és megszűrted az életed során eddig bármikor Téged ért események hatását, és azt, és csakis azt tartottad meg ezek közül, amelyekkel Te, mélyen legbelül azonosulni tudsz.
Önazonosság a szerelmes és az anyai agyban: Mission Impossible?
A képen a világ első olyan mágneses rezonanciaképe, amely az anya és a gyermekének kötelékét mutatja meg ilyen rendhagyó módon. A képen Rebecca Saxe neurológus épp megpuszilja a még még csupán két hónapos fiát. A puszi olyan kémiai reakciót váltott ki mindkettejük agyában, amelyet ez a rendhagyó képalkotási mód képes volt megörökíteni.
Az evolúció során a nők számára a túlélés záloga a gondoskodás és az alkalmazkodás volt. Azok a nők, akik gondoskodóbbak voltak, s könnyebben alkalmazkodtak a környezet és közösség által támasztott igényekhez, sokkal jobb eséllyel voltak képesek egészséges utódokat nevelni.
A női agy mesterien adaptálódott ehhez az igényhez: a szerelmes és anyai női agyban a célszemély hangjának, bőrének észlelése, vagy a vele való szemkontaktus során termelődő oxitocin aktivizálja a kötődésért felelős területeket, ugyanakkor kikapcsolja a racionalitás és józan ítélőképesség agyi területeit. A szerelmes nőket és az anyákat tehát saját agyuk kondicionálja a megfelelési kényszerre, a nagyobb fizikai teherbírásra, ráadásul a negatív érzelmekért és a kritikus gondolatokért felelős központokat szinte kikapcsolja. Ez magyarázza, hogy a párkapcsolatban élő nőknek és anyáknak miért esik nehezére kiállni önmagukért. Az agyuk ellen kell dolgozzanak, mikor mások felé kijelölik a határaikat, és ezért olyan nehéz a nők számára nemet mondani!
Szó szerint a gyermek születésének pillanatában megszületik az anyai agy. Olyan mennyiségű oxitocin önti el az agyat, amely képes újabb receptorokat aktiválni és több ezer új idegpálya születik, azaz a nő agya a szó szorosan vett értelmében örökre megváltozik, és ezzel együtt az anyák valóságészlelése is megváltozik. Az anyai szeretet az agyról készült felvételeken sokban hasonlít a szerelemhez: a dopamin és oxytocin különleges kötődést alakítanak ki: amelyben a kritikus gondolkodásért, a józan ítélőképességért, a negatív érzelmekért felelős agyterületek sokkal kevesebb aktivitást mutatnak. Egy gyermek után megváltozik az életed, kettő után meg is szűnik – mondják az amerikaiak. Az anyai agy úgy van huzalozva, hogy a szoptatás idején jobban tűrje és bírja az éjszakázással járó extrém igénybevételt: gyermekük egy éves koráig a kismamák átlagosan kb két órával alszanak kevesebbet éjszakánként, mint előtte.
Önazonosság és menopauza: sima ügy?
A menopauza során az ösztrogénszinttel párhuzamosan az oxitocin szintje is csökken. Mit jelent ez a gyakorlatban? Megszűnik annak a hormonnak a termelése, amely konfliktuskerülésre, ápolásra és gondoskodásra sarkallta az anyai és szerelmes nőt. Mikor menopauza idején jelentősen csökken az oxitocin a jelenléte, a nők többé már nem tartják mások igényeinek és személyes szükségleteinek betöltését fontosabbnak a saját igényeiknél. Mondhatni, hogy a menopauza hormonális változásainak következménye a hirtelen hatalmas belső igény az önazonosság iránti. Ezzel egy időben ugyanilyen drasztikusan csökken a mások felé megfelelni vágyás, a béke fenntartására irányuló ösztön az érett nőkben. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem lehet észérvekkel hatni egy hölgyre, ha egyszer valamit a fejébe vesz. Környezete nem érti hová lett az önfeláldozó Teréz-anya, akihez képest a családtagok szemében az önmegvalósító érett nő Szörnyella de Frász a 101 kiskutyából.
A perimenopauza a menopauzát megelőző 2-9 év közötti időszak. A nők kétharmada észrevétlenül halad át rajta, 30%-uk azonban a menopauzához hasonló hormonális változásokon megy keresztül- kisebb-nagyobb intenzitással. Akár a harmincas éveik vége felé járó nők is érintettek lehetnek. Manapság az is egyre gyakrabban előfordul, hogy a szülővé válás idejének kitolódása miatt, a legkisebb gyermek önállósági törekvéseivel és a perimenopauzával járó hormonális változások egyszerre jelentkeznek.
Természetesen ezek a tények nem jelentik azt, hogy 50 éves korig a nők nem képesek hormonjaik miatt önazonos életet teremteni és fenntartani, ahogy azt sem, hogy egy érett nő mindenkin átgázol önazonos élete kialakítása során. Az önazonosság megteremtése természetesen minden korban lehetséges. A különböző élethelyzetekben az önazonosság megvalósításáan fellépő akadályokra könnyebb így reagűlni, hogy tiszztában vagyunk, agyunk hormonálisan épp mire kondicionál minket.
Kortizol és önazonoság
Azért is találjuk annyira nehéznek az önazonos élet békés kialakítását és fenntartását, mert jórészt teljesen ismeretlen ez a pálya. Családunk nőtagjaitól, mivel maguk még csak hírből sem ismerték az önazonos életet, így annak békés megvalósítására sem láttunk semmiféle mintát.
Agyunk számunkra idegen helyzetben stresszhormont termel (kortizol), tehát az agy a komfortzónából való kilépés ellen kondicionálja az emberi agyat. Anyáinktól szinte semennyi,és sajnos egyelőre nőtársainktól is csak elvétve látunk példát arra, hogyan lehet a női lét számos szerepét összehangolni úgy, hogy közben mi magunk is felismerhetők legyünk a képletben. Tehát ez egy teljesen ismeretlen terep, abszolút komfortzónán kívül esik, így számíthatunk rá, hogy az agyunk mindent elkövet majd, hogy visszatartson.
Ha szeretnél fejlődni önmagad felvállalásában, gyere a csoportomba, ahol ingyenes tippek és hasznos tartalmak támogatják a nőket önmaguk felvállalásában és számos női szerepük összehangolásában.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.