Mi nők vagyunk az élet íze színe és illata. 
Csak néha baromira nem ezt sugározzuk, mert nem ez van belül... Hol csúszott el a világ?
Régen...
Az őskorban ha nő jól viselte gondját a párjának és az utódainak, akkor egy erős férfi védelme alatt sokkal jobbak voltak a túlélési esélyei. Amíg a férfi vadászni ment,a nő számára a nagyobb közösséghez való alkalmazkodás volt a túlélés záloga. A női egyenjogúsággal a női szerepek jókora változásokon mentek keresztül. A gondoskodó-alkalmazkodó női minőségeket támogató hormonális program azonban mit sem változott.
Köztudott, hogy a nők agyában a szeretteikkel való kapcsolódás (érintés, szemkontaktus, szeretteink hangjának észlelése) oxitocin termeléssel jár. Ez a program arra késztet, hogy adjunk, és ne mondjunk „Nem!”-et. Az oxitocin a szerelmes női agyban kikapcsolja a racionalitás és józan ítélőképesség központjait.
...és most...
A több szerep (az őskorban nem kellett karriert építeni) sokkal gyorsabban kimeríti a nők rendelkezésre álló erőforrásait.
Erre még rárakódik a mérgező környezet (azok az emberek, akik folyamatosan kritizálnak és leértékelnek, vagy épp kéretlen tanácsokat osztogatnak). Egyre többször mondod a párodnak, hogy „Most nincs kedvem…” Szomorúan tapasztalod, hogy este csak bedőltök az ágyba, nem beszélgettek, nő a magány.
Ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, mert egy idő után már nem csak fáradt leszel, hanem türelmetlen is a szeretteiddel. Ha ilyenkor nem húzod meg a határaidat, és időnként nem mondasz „Nem!”-et, akkor hiába pipálod ki az adott tevékenységet, elégedettség helyett csak a frusztrációd nő, mert nem tudsz igazán szívből adni. Sokszor jelenlétet sem. Emiatt aztán meg lelkiismeret-furdalásod lesz, ami még tovább ront a helyzeten.
Hogyan vigyél újra színt a mindennapokba?
A mobilodat minden nap töltöd, ha sokat beszélsz rajta, nap közben is töltőre dugod, igaz? Mert különben lemerül. Te sem működsz másképp! A hormonális program arra késztet, hogy magadat a sor végére helyezd, viszont, ha nem gondoskodsz tudatosan erőforrásaid rendszeres újratöltéséről, akkor a mindennapokból könnyen eltűnik a lelkesedés. Ez hatványozottan igaz nehezített pálya esetén (COVID, karantén, megváltozott munkahelyi körülmények, nehezebben kezelhető gyerekek nevelése)!
Ahhoz, hogy ezt megállítsd, minden irányban úgy kell kijelölni a határokat, hogy legyen hely neked magadnak is a saját életedben. Időnként „Nem!”-et kell mondani a szeretteinknek is, hogy önmagunkat tölthessük, különben a szeretteinkkel való kapcsolódás minősége is satnyul. Pedig mi nők vagyunk az élet íze, színe és illata! Ha engedjük a belső világunkat elszürkülni, kapcsolatainkból is eltűnnek a színek, elvész a motiváció.
Itt olvashatsz bevált tippeket, hasznos tartalmakat arról, hogyan töltsd fel magad az ÉN-idődben a karanténban, amikor szinte sehová nem mehetsz. Ahhoz, hogyan foglald el azt a helyet az életedben, ahonnan szívesen adsz a szeretteidnek, itt találsz konkrét stratégiát és módszert.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
